Annak idején a Sci Fi Wire blogon fedeztem föl a The Fourth Kind trailerét, amely Milla Jovovichcsal a főszerepben halálra rémített. A film a negyedik típusú találkozásokról, azaz az idegenek által elrabolt emberek beszámolóiról szól, és rögtön elhatároztam, hogy ezt muszáj lesz megnéznem, akkor is, ha 1998 óta nem tudom komolyan venni az ufókat.

A film elkeseredetten próbál meggyőzni bennünket, hogy valós felvételeket mutat be, amelyeken elrabolt emberek idézik fel az idegenekkel való találkozásukat hipnotizált állapotban. A The Fourth Kind november hatodikán debütál az amerikai mozikban, a kritikusok azonban előre leleplezték a film titkait: az úgynevezett valós felvételek annyira gyatra hamisítványok, hogy a néző agyára mennek, az ufók köré épített mitológia pedig kevésbé meggyőző, mint Erich von Däniken leggyengébb próbálkozása.

Legutoljára a Blair Witch Projectről hitte azt az emberiség kollektív tudata, hogy valóságos, hiszen áldokumentumfilmekkel és interjúkkal támasztotta alá a saját történetét. Az a produkció érdekes módon sosem akarta magát eladni tényként, volt, aki mégis bedőlt neki, a többiek pedig egyszerűen remekül szórakoztak. A Blair Witch a legtöbb bevételt hozó független filmmé vált, amit most a The Fourth Kind próbál feltűnően ügyetlenül elbitorolni, rögtön azzal, hogy félreértelmezi a marketing fogalmát. 

A The Fourth Kind hibája az, hogy ugyanezzel a marketinggel 2009-ben próbálkozik. A cselekményét az alaszkai kisvárosba, Nome-ba helyezi, és azt próbálja velünk elhitetni, hogy ősi alienek, akik a mai napig sumer nyelvet beszélnek, előszeretettel rabolnak el onnan ártatlan civileket. Roger Ebert, a Chicago Sun-Times kritikusa azonban minimális energiabefektetéssel kiderítette, hogy Nome-ban soha a büdös életben nem hallottak elrablásokról. Ennél jobb figyelmeztetés nem is kell a The Fourth Kind forgalmazójának, hogy az internetmarketing az elmúlt tíz évben átment némi fejlődésen, az 1999-ben bevált trükkök ma már nem működnek.

Milla Jovovich egy pszichiátert, Abigail Tylert alakítja, aki meggyőzésképpen maga is megjelenik a vásznon, és a színésznővel párhuzamosan elmondja, hogy itten valós eseményeket látunk reprodukálva, mint a National Geographic Channel repülőgép-szerencsétlenséges műsorában. Abigail Tyler neve elvileg meg lett változtatva, rákeresve mégis előjött az Alaska Psychiatry Journal szegényes oldala, amely nem túl meggyőzően hozakodott elő a doktornő alvásviselkedési kutatásaival. Miután azonban Kyle Hopkins nyomozóriporter kiderítette, hogy az alaszkai pszichológiai egyesületnél az életben nem hallottak erről a médiumról, sem hasonló kutatásokról, a honlap meglepő módon eltűnt az internetről.

Ha ez nem lenne elég meggyőző, csak be kell ülni a filmre: a valós felvételeknek hazudott jeleneteken olyan otrombán rossz színészi alakításokat tol a képünkbe Olatunde Osunsanmi rendező, hogy mi érezzük magunkat megbántva azért, amiért ennyire palira próbálnak bennünket venni. Ennek tetejébe a 2000-es évek hajnalára datált videók minősége a rendszerváltás előtti, kézről-kézre adott, hússzor másolt VICO-kazetták minőségét idézi, mindezt a meggyőzés jegyében, azt pedig még Sarah Palin államáról is nehéz elhinni, hogy nem lehetett náluk akkoriban kapni normális kamerákat.


Ja igen, a filmben baglyok is vannak, hiszen a baglyok félelmetesek

Már Daniel Jacksonon is röhögtünk, hogy folyékonyan beszéli az óegyiptomit, a The Fourth Kindban mégis megjelenik egy professzor, aki egyértelműen azonosítja az idegenek nyelvét a sumerral, majd le is fordítja az olyan kifejezéseket, mint az "Isten vagyok" vagy a "pusztulás". A hasonló bénaságok és a hamis tények gyatra prezentálása, a gyenge próbálozás arra, hogy elhitessék velünk a film valóságtartalmát, csak gyengítik a Olatunde Osunsanmi munkájának hihetőségét. A nevetségesen gyenge alakításokkal társítva a produkció mellett a Señorita Szöszi kész dokurealitynek tűnik. Én maradok a Paranormal Activitynél, az legalább nem próbál hülyének nézni.

Diszklémer: nem láttam a filmet, de a Variety kritikusának és Roger Ebertnek bármit elhiszek, az io9 tényei pedig felettébb meggyőzőek. Köszönet nekik az átvett gondolatokért.