Megfáradt hőseink maguk mögött hagyták a mitikus bolygót, Kobolt, és tovább folytatják keserves útjukat, a legendákból ismert 13. kolónia, a Föld felé. A Galactica immáron nincs egyedül - váratlan segítsége akad ezen az úton a Battlestar Pegasus és Cain admirális személyében. Ám hogy ez áldás, vagy inkább átok, ezt csak a jövő döntheti el.  Cylonok jönnek, emberek mennek, senki sem tudja már, ki barát és ki ellenség. Csak egy a biztos: a játék vége előtt Új-Caprica felszínén kell a két félnek megküzdeni egymással és az idővel – ha az embereknek sikerül megszökniük a cylonok ellen, és tovább folytatni útjukat, akkor nyertek, ellenkező esetben a cylonoké a diadal.

Ha a Battlestar Galactica társasjátékról azt állítottuk, hogy remekül adta vissza a sorozat első szezonjának hangulatát, most annyit tehetünk hozzá, hogy a Pegasus kiegészítő ugyanezt teszi, immáron a második szezonnal, illetve megtoldva a 3. szezon eleji „Új-Caprica” szállal. Bár a számos új kiegészítő helyenként igencsak megváltoztatja a játékot, az alapjában véve mégsem sokkal bonyolultabb, vagy nehezebben játszható. A következő cikkben megpróbálom bemutatni a főbb változásokat, reményeim szerint úgy, hogy megéreztessek valamit a játék hangulatából, akárcsak az előző cikkemben tettem.

Miután a kiegészítő nevét a Battlestar Pegasus adja, kezdjük a beszámolót ennek a bemutatásával, bár, mint majd látni fogjuk, nem ez a leggyökeresebb változás a sok közül. A Battlestar Pegasus, ez a hatalmas, erős és modern hajó immáron a Battlestar Galactica nyomában megy, függetlenül attól, hogy parancsnoka, Helena Cain admirális éppen játékban van-e (róla egy kicsit később). A Pegasus kiváló segítség lehet a csatákban, merész és hatékony – ám negatívuma, hogy „a cél szentesíti az eszközt” gondolat jegyében nemigen érdekli, hogy mi történik esetleg a civil hajókkal. Így könnyen lehet, hogy 4 ellenséges vadászgép lesöprése helyett egy civil hajót, vagy esetleg néhány vipert veszítünk – már ahogy a kockadobás hozza. A Pegasuson kevesebb, mindössze négy helyszínt használhatunk, és négy sérülést szenvedhet a hajó, mielőtt elpusztulna. A Galactica 6 sérülésével szemben azonban a Pegasus 4 sérülése még nem jelenti a játék végét, hisz a Galactica a Pegasus nélkül is képes folytatni az útját. A Pegasus adott esetben kifejezetten feláldozhatja magát a Galacticáért, odatartva magát az ellenséges tűz elé, felfogva a Galacticát ért sérüléseket.

Battlestar Pegasus

A Pegasus helyszínei közül kettővel lőni tudunk (a fent említett kockázatokat tessék belekalkulálni), eggyel siettethetjük az FTL-ugrás előkészületeit, ám a legérdekesebb a negyedik helyszín. Aki látta a sorozatot, az egyáltalán nem csodálkozik, hogy a Pegasus kiegészítő hozza be a játékba a „kivégzés” fogalmát, még akkor is, ha ennek gyakorlati megvalósítása a BSG-ben inkább a Galacticára, és egy bizonyos, közelebbről meg nem nevezett elnökasszonyra volt jellemző. Igen, a zsilipen való kidobálásról van szó. A Galacticára az előző játékban még nem tettek, a Pegasusra viszont került zsilipkamra, és bárki, aki idelép, kezdeményezhet szavazást valamelyik társa kivégzésére. Kifejezetten ajánlott a lelepleződött, vagy gyanú alatt álló cylonokat kidobni a zsilipen, mert így a későbbiekben sokkal kevesebb kárt tudnak okozni (nem húzhatnak szuper-krízis kártyát, nem rombolják a morált, stb.). Azonban csak óvatosan az elhamarkodott döntésekkel – saját társaink kivégzése ellenben a morál drasztikus csökkenéséhez vezethet (minden haláleset után egy pont veszteség). Kis fejszámolással kiszámolható, miért nem érdemes a zsilipet cylon detektorként használni. A meggyilkolt ember-karakterek egyébként végleg kiesnek a játékból, de a játékos nem – ő egyszerűen választ egy másik karaktert és tovább játszik.

Ha már a cylonoknál tartunk, ebben is van változás. Az első játékban ugye megismertünk embereket, emberek közé beépült, ám ellenük szervezkedő cylonokat, valamint (esetenként) egy-egy olyan embert, aki a cylonokkal szimpatizált. A Pegazusban tovább variálódik a kép: az eddigiek mellett immár vannak szimpatikus cylonok (a cylon szimpatizáns helyett és ellenpárjaként), akik az embereket segítik, és cylon vezetők, akikről a játék kezdetétől  lehet tudni, hogy cylonok – azt azonban nem, hogy kinek az oldalán állnak. Négy és hat játékos esetén a cylon vezér nagyobb eséllyel ember-párti, vagyis akkor győz, ha az emberek győznek, érdekében áll tehát őket segíteni. De még ha a cylonok oldalán áll, akkor is igyekeznie kell, hogy az emberek veszteségeit csökkentse, különben nem teljesül a speciális küldetése (ugyanígy, ha az embereket segíti is, akkor is kell ellenük is dolgoznia, a speciális Agenda-kártyának megfelelően). Öt játékos esetén a cylon vezér nagy valószínűséggel ellenséges cylon, bár van esély ennek ellenkezőjére is. Mindez talán bonyolultan hangzik, ám a gyakorlatban meglepően egyszerűnek – és érdekesnek bizonyult. (Abban a játékban, amiben volt szerencsém részt venni, a cylon vezér, Caprica beférkőzött az emberek közé és velük együtt dolgozott, bár tudtuk, hogy cylon, de úgy tűnt, bízhatunk benne, és ez többé-kevésbé így is volt – mint a játék végén kiderült, ő akkor nyerhette meg a játékot, ha a végén az emberek nyernek, ám legalább 2 raptor elpusztul és 3 viper kerül szerelőműhelybe. Mivel ez a feltétel teljesült, így Caprica is nyert az emberekkel együtt.)

Új-Caprica

A legnagyobb változás a játékban kétségkívül Új-Caprica (mely megintcsak megfelel a sorozatban látottaknak). Hét egységnyi út után emberek és cylonok egyaránt megérkeznek Új-Caprica kietlen bolygójára, és a Galactica, valamint a Pegasus (feltéve, hogy még játékban van) elugranak. Mindaddig vannak távol, míg az ugrás-előkészítő marker újra meg nem teszi útját az Auto Jump mezőig, ezalatt nincs cylon-flotta sem a képben, nem támadhatnak a raiderek, az anyahajók stb. Minden a bolygón történik tehát, itt zajlik minden emberi és cylon akció. Az ellenállási mozgalom gyilkolászik (a cylonok ekkor az orvosi központba kerülnek, az emberek a szemétkupacba), a cylonok centuriókat küldenek a földön állomásozó civil hajók elpusztítására, bezáratnak vagy megsebesíttetnek embereket, míg az emberek megpróbálják a civil hajókat felkészíteni a menekülésre, majd a felkészítés végeztével egyenként evakuálni őket. Az emberek számára óriási harc ez az idővel (és a cylonokkal). Evakuálni a hajókat egyébként csak akkor lehet, ha a Galactica (és a Pegasus) visszatértek, ekkor azonban a cylon haderő is megjelenik, és a frissen evakuált hajókat is veszélyezteti, nem árt tehát néhány képzett pilóta, aki a segítségükre siet. Közel járunk már a játék végéhez, itt már az admirális bármikor azt mondhatja, hogy elugrunk, aki jön, jön, aki nem, nem – és az utolsó ugrással a játéknak is vége. Ha a Galactica úgy ugrik el, hogy Új-Capricán maradt még civil hajó, az a veszteséglistára kerül. Ha a levonandók levonása után bármelyik tényező (étel, üzemanyag, morál, népesség) lenullázódik vagy mínusz tartományba kerül, az emberek veszítettek. Ellenkező esetben övék a győzelem.

A játékhoz természetesen újabb karakterek is járnak, akikkel lehet (bár nem muszáj) játszani. A négy beosztásnak megfelelően négy emberi játékossal bővül a repertoár (habár természetesen bármyelyik lehet közülük cylon is): Helena Cain admirális a parancsnoki lánc legtetejére kerül, Ellen Tigh politikusnak számolódik (ennek nem örülök, főleg, mert így Ellen a 4. helyen áll az elnöki pozícióért, megelőzve Lee-t, ami elég nonszensz. Ellenhez jobban illett volna a cylon vezér szerepe, igaz, a második szezonban ezt még nem lehetett tudni. Helyette azonban én inkább Billyt vagy Toryt tettem volna meg politikusnak), Kat csatlakozik a pilótákhoz, Dee pedig a kisegítő személyzethez. Gaetát továbbra is hiányolnunk kell, lehet, hogy neki a következő kiegészítőben szánnak szerepet. A karakterek leírása ismét remek: Cain intoleráns, nagy eséllyel kivégez valakit, akit börtönbe is küldhetne, egyszer egy játék alatt pedig „vakugrást” hajthat végre, feltéve, hogy szándékosan beáldoz két civil hajót. Az ugrás után az admirális csak egy kártyát választhat – bármi az ugrás ára, azt az egész flotta megfizeti. Ellen Tigh manipulálhatja a többi játékost azzal, hogy skill-kártyákat ad át nekik, illetve egyszer a játékban a köre elején elveheti az admirális vagy elnöki kártyát, és abban a körben ennek megfelelően cselekedhet. Dualla sokkal hatékonyabban használhatja a Communications helyszínt, bármennyi civil hajót elirányíthat, ám negatívuma, hogy ha a morál nagyon alacsony, öngyilkos lesz. Kat egyszer egy játékban feláldozhatja magát a többiekért, elpusztítva 5 raidert vagy 2 nehéz raidert vagy 1 anyahajót vagy 1 civil hajót (nem hal meg, csak betegszobára kerül). Negatívuma, hogy gyógyszerfüggősége miatt állandóan mozognia kell, ha a köre elején és a köre végén ugyanott van, akkor szintén a gyengélkedőn köt ki.

Hét új karakter, új cylon helyszínek, centuriók, sérülésjelzők, egyebek

A cylon vezéreket három közül lehet választani: Caprica (kár, hogy Fej-Hatos van a képén, méghozzá a piros ruhájában), Leoben (mióta cylon vezér?) és Cavil. Leoben helyett talán jobb lett volna D’Anna vagy Ellen, Caprica helyett pedig talán Natalienak jobban örültem volna, de hát ez van. Cavil tulajdonságai közé tartozik, hogy anyahajókat és raidereket helyezzen a Galactica elé, Leobenhez, hogy befolyásolja a ’Destiny’ paklit, Caprica pedig lapot húz a társaitól, viszont megmondja nekik, hogy mit húzzanak helyette – így olyan laphoz juttatva őket, mely esetleg kívül esik az eddigi húzási tartományukon.

Számos új lap is tartozik a játékhoz, ebből a skill-kártyákat nem fogom felsorolni, mert az már túlságosan a játék technikai részét érintené, abba pedig most nem szándékom mélyen belemenni. Ellenben csak mutatóba hoznék egynéhány új kríziskártyát, hogy bemutassam, hogyan adja vissza a játék a sorozat hangulatát:

Pegasus kríziskártyák:

Reunite the Fleet: Ha az emberek megnyerik a krízist, nő a népesség (a Pegasus legénységével). Ha nem, csökken a morál.

Pegasus Standoff: Ha az emberek megnyerik a krízist, kihozhatnak egy embert a börtönből. Ellenkező esetben csökken a morál és a népesség. (Képes-e megmenteni Adama Helót és Tyrolt?)

Assasination Plot: Az elnök dönt, hogy meggyilkoltatja-e az admirálist. (A képen Cain látható).

Verdict of Guilty: Az admirális dönt, hogy a krízist kijátszó játékost kivégezteti vagy a Galactica két sérülést szenved. (Megkegyelmez-e Adama Cainnek?)

Black Market: Ha átmennek, az emberek egy ételt nyernek. Ha elbukják, veszítenek 2 ételt és csökken a morál.

Pressure The Supply Ships: Az admirális választ, hogy nyer egy ételt, de csökken a morál (valamint értékes kártyákat dobál el), vagy az emberek veszítenek két ételt. (Rá tudja-e kényszeríteni Tigh az ellátóhajókat, hogy kiszolgálják a Galacticát?)

Civilian Ship Nuked: Az elnök választ, hogy egy hajó robban fel, és mindenki értéktelen lapokat húz fel értékesek eldobásával, vagy két hajó robban fel. (A Cloud Nine így is úgyis elpusztul).

Suspicous Election Results: Az admirális választ, hogy az elnöki címet odaadja valaki másnak, vagy rossz kártyákat húz fel jó helyett. (Elcsaljuk-e a választást?)

 

Új-Caprica kríziskártyák:

Demand Surrender: Az elnök választ, hogy egy emberi játékos Új-Capricán a börtönbe megy, vagy az emberek veszítenek egy morált. (A megszállás megkezdődik).

Labor Union Strike: Ha átmennek, az emberek nyernek egy morált. Ha nem, a lapot kijátsszó játékos börtönbe kerül. (Tyrol szakszervezeti mozgalma).

Brutal Treatment: A jelenlegi játékos dönthet szavazásról, mely ha elbukik, ő az Orvosi központba kerül, vagy kiválaszt egy másik emberi játékost, akit bebörtönöznek. (Kara vagy Tigh szenvedései a börtönben).

Execution List: Az elnök választ, hogy kockát dob, és ha 5 vagy annál kevesebb az eredmény, őt kivégzik, vagy eggyel csökken a népesség. (Baltar aláírja a kivégzőlistát).

Betrayed from Within: Ha a szavazáson nem mennek át az emberek, a jelenlegi játékost kivégzik. (A képen Ellen Tigh látható).

NCP Graduation: Az admirális választ, hogy a morál csökken eggyel vagy a népesség. (Az Új-Caprica Rendőrség avatója).

A lista természetesen még hosszan folytatódhatna, de ízelítőül ennyi is elég. Inkább következzen egy rövid játékleírás, kedvcsinálónak. A múlt héten sikerül összehívnunk több barátunkat is, így heten ülhettük körbe a konyhaasztalt (a gyerkőcök nagy bánatára, mikor rájöttek, hogy ők nem férnek be a játékba). Szerencsére mindenki ismerte a sorozatot, ami nagy előny, mert bár a játék játszható a sorozat ismerete nélkül is, de éppen az élmény marad el ilyenkor, ami igazán értékessé teszi. No persze a delikvens sokszor nem is érzi, mit veszít, az, aki vele játszik, az viszont esetleg igen. No, de szerencsére itt nem volt efféle probléma.

Helena Cain admirális

A játékban Helena Cain admirális vezette a Galacicát és a Pegasust, Laura Roslin volt az elnök. Gaius Baltar volt az egyetlen férfi a karakterek között, annak ellenére, hogy a játékosok közt a fiúk voltak többségben. Starbuck és Kat voltak a pilóták, Dualla a kommunikációs tiszt, Caprica pedig a cylon vezérként cylon térfélen kezdett, de később sikerült beépülnie a flottába. Viszonylag a játék elején az elnökasszonynak döntenie kellett, hogy kivégeztesse Caint, de ekkor erre nem látott okot, így megkegyelmezett neki. A játék felénél azonban Cain rájött, hogy ő valójában cylon, és elhagyta a flottát. Helyette Dualla lett az admirális. Baltar az elnökasszonyra gyanakodott, de a cylon detektorával átvilágítva rájött, hogy ember. A jelek egyre inkább Dualla admirális felé mutattak. Sürgető volt a cselekvés, mert ha Új-Capricán az admirális cylon, akkor simán otthagyhatja az egész bagázst a bolygón, könnyű győzelmet szerezve a cylonoknak. Az elnöknek sikerült meglesnie Dualla lajalitás-kártyáját, és bebizonyosodott, hogy valóban a cylonoknak dolgozik – sikerült őt börtönbe zárni, és hamarosan követte Caint a cylonokhoz. Ha Caprica ellenséges érzelmű cylon lett volna, a cylonok könnyedén nyernek – de Caprica céljai ennél kissé bonyolultabbak voltak. Neki érdekében állt segíteni az embereket, legfeljebb a raptor-állományukat ritkította itt-ott. Némi pánikot okozott, mikor cylon centurióknak sikerült betörniük a fegyverraktárba, de szerencsére Kat és az elnökasszony elintézték őket (kissé kifacsart módon: Kat parancsot adott az elnökasszonynak, hogy játssza ki azt a kártyáját, amivel parancsot adhat ki a centurió elpusztítására – pl. Katnek.) Új-Capricára érve az emberek egymásnak parancsokat adva kettesével készítették fel a hajókat a menekülésre, miközben a cylonok mindent elkövettek, hogy gátolják őket ebben. A játék végén a gyerekek közt ingajáratot folytatva sok mindenről lemaradtam, de annyi bizonyos, hogy Gaius Baltar élete egy pillanatig komoly veszélyben forgott, mert úgy tűnt, ott ragad Új-Capricán, de az utolsó pillanatban sikerült egy hajóval evakuálnia, és az admirális kiadhatta a parancsot az indulásra. Az emberek – ismét csak megfogyatkozva minden tekintetben, de tovább folytathatták az útjukat, és mivel Caprica teljesítette a küldetésével járó kritériumokat, szintén győzelmet könyvelhetett el magának.

Aki többet szeretne megtudni a Pegasus kiegészítőről, az kattintson ide:  

BoardGameGeek - Battlestar Galactica: The Pegasus Extension

Ysu