Nem újdonság, hogy Hollywood szeret hozott anyagból dolgozni. A könyv-, képregény-, játékadaptációk, a régi klasszikusok vagy más országok nagy sikerű filmjeinek remake-ei megszokott és gyakori vendégei a mozivásznaknak és tévéképernyőknek. Gyakran megesik, hogy egy-egy tévésorozatból filmváltozatot csinálnak (számtalan példát lehetne sorolni, de én megállok a Mission:Impossible-nél), a fordítottja azonban már ritkább. Az utóbbi néhány héten azonban annyi "film-sorozatosítás" projekthír röppent fel, ráadásul mindegyik scifi témában, hogy arra már felkapja a fejét az egyszeri blogíró. És amikor utánaolvas, bizony morcos lesz. A tovább után mérsékelt hangvételű, de kiadós dühöngés következik.

Annak ellenére, hogy első blikkre valószínűleg nem sok filmből készített sorozat jut eszünkbe, azért akad egy-két sikertörténet. A legjobban eltalált sorozatosítás minden bizonnyal a Friday Night Lights. Egy 1990-es könyvből Peter Berg előbb egy mozifilmet készített 2003-ban, amiben azonban csak érinteni tudta a könyv legérdekesebb problémafelvetéseit és témáit, és úgy érezte, érdemes átvinnie a történetet sorozatformátumba. Az eredmény az utóbbi évek egyik legerősebb drámája lett. Annak idején feltehetőleg hasonlóan hőbörögtek a film rajongói, mint ahogy én majd lentebb fogok, így ez a példa akár óva is inthetne minket a túlzott előítéletességtől. Két további jól elsült sorozatosítás a M.A.S.H., ahol egy klasszikusnak számító filmből készült sorozattörténeti mérföldkő, valamint a Buffy, a vámpírok réme, ahol Joss Whedon előbb írt egy gyengére sikeredett filmet, majd eredeti koncepcióját egy azóta kultikussá vált sorozatban bonthatta ki.


Ez még egy másik Buffy

Az ütősre sikeredett sorozatosítások azonban kábé itt ki is fújtak. Az előbbi három példával rögtön szembeállítható legalább ugyanannyi befulladt vagy hamvába holt ötlet. A legviccesebb történet a Mr. és Mrs. Smithé. Először volt egy Hitchock-film, egy hamisítatlan vígjáték 1941-ből, amihez a későbbieknek a címükön kívül nem sok köze van. Másodszor jött egy 1996-os CBS-sorozat, melyben két kém, egy férfi és egy nő házaspárnak tettetik magukat küldetéseiken. A sorozatot kilenc rész után elkaszálták. Harmadszor érkezett a nagyágyú, Brad Pitt és Angelina Jolie akciómozija, ahol egy unatkozó férj és feleség megtudja a másikról, hogy bérgyilkos. A film sikere arra buzdította a film íróját és rendezőjét, hogy készítsenek egy spinoff-sorozatot az ABC-nek (Pitch: "Egy rém rendes család, fegyverekkel"). Megírták, kiosztották a szerepeket, megrendezték, aztán az ABC fityiszt mutatott nekik, és nem rendelte be a sorozatot.


Trafikok

Aztán ott van az egyik kedvenc filmem, a 2000-es, Oscar-díjas Traffic. Az egy dolog, hogy már maga a film is egy öt részes angol sorozatból, a Traffikból készült, utána az angol sorozat és a film alapján készült még egy három részes USA Networkös minisorozat, szintén Traffic címmel, ami már végképp "minekvan" kategória. Oscar-nyertes lett a rasszizmus témáját hatásosan (egyesek szerint hatásvadász módon, szerintem kurvajól) körbejáró Ütközések? Nosza, csináljunk belőle egy középszerű tévésorozatot egy harmadrangú kábelcsatornán Dennis Hopperrel. Végre készül egy pazar és okos James Ellroy filmadaptáció, amely sztárparádét vonultat fel, és útjára indítja a 2000-es évek egyik legjobb színészét? Húzzunk le róla még egy bőrt, és csináljunk Szigorúan bizalmas tévésorozatot az újra felfutóban lévő Kiefer Sutherlanddel és a színészóriás Eric Robertsszel (egy újabb pilot-fázisban elhalt projekt). Aratott a mozikban Az ember gyermeke? Hát még jó, hogy sorozatot akarunk csinálni belőle (a BSG-s David Eick ötlete, azóta sincs hír felőle)!

Van tehát példánk, ilyen is, olyan is. Siker és bukás is. Ígéretes ötlet és agyzsibbasztó baromság is. A sorozatosítás, mint ahogy a remake-elés, rebootolás, reimagined-elés önmagában nem keresztre feszítendő gondolat, elvégre minden idők egyik legjobb sorozata, a deltablogosok kedvence is újragondolás eredménye. Oké, megpróbálok nyitott maradni. A jó oldalát nézni a mostanság bejelentett/belebegtetett sorozatosítás-terveknek. Amelyek a következők.

Első versenyzőnk a Föld elpusztításának mestere, a katasztrófafilmek koronázatlan királya, Roland Emmerich legújabb blockbusterének, a 2012-nek a sorozatosítása. Igen, így van, világvége-sorozat készülődik. Magához a filmhez ténylegesen még nem volt szerencsém, de ha valaki látott már egy Emmerich-filmet, akkor lényegében mindet látta, úgyhogy ez nem fog izgatni. Ha valami pozitívumot fel lehet hozni a 2012 mentségére, akkor az a látványorgia. Vagyis ami garantáltan hiányozni fog a tévéképernyőről. Esetleg kapunk tíz percnyi effektdömpinget, á la FlashForward, aztán azzal el is fogy a zseton, és jöhet a karakterdrámának nevezett szenvelgés, a rétestésztára húzott cselekménynek látszó tárgy, és a nézőmarasztaló epizódvégi wtf-ok.


Világvége, ahogy a tévében nem látjuk majd

Ja, hogy a 2012 sorozatváltozata, a fantáziadús címet kapó 2013 folytatás lenne? Rendbetétel a világégés után? Szóval akkor még attól a tíz perctől is elesünk. Cserébe kapunk egy marha eredeti szinopszist. Ilyet még nem láthattunk. Csak a CBS-en, Jericho néven. Vagy hamarosan az NBC-n, Day One néven. Ez utóbbi sikerében látatlanul is úgy bízik a csatorna, hogy sorozatot négy részes "event"-té csonkította. De legalább a 2013 executive producerének személye megnyugtató, az a Mark Gordon, akinek a Grey's Anatomyt és a Private Practice-t köszönhetjük, garanciát nyújt a csöpögős melodrámára.

Második versenyzőnk Az időutazó felesége. Adott egy bestseller, Audrey Niffenegger regénye, egy gyönyörű, okosan végigvezetett, hangulatilag nagyon elkapott könyv. Amikor megjött a filmváltozat, akkor természetesen élből húztam a számat, hiszen ez ilyenkor a követendő magatartás: ne nyúljanak hozzá, biztos elszarják, sziruptengerré egyszerűsítik le az őszinte romantikus történetet, ésatöbbi. Erre nem elég, hogy megfilmesítették, érkezik a hír, hogy készül a sorozat is, amit persze már réges rég terveztek, nyilván nem azért most jönnek elő vele, mert húszmilliót kaszált a film az első héten, nyilván nem. Így most már két adaptációt is fikáznom kell látatlanul. Na de hát ez a legkevesebb.


Eltűnő kreativitás

A sorozat az ABC-re fog érkezni, és Marta Kauffman érte a felelős, oké, ő csinálta a Jóbarátokat, legalább nem kezdővel van dolgunk. Na most, a könyv lényege az, hogy alig történik benne valami; a cselekmény helyett az érzelmekre, a belső folyamatokra helyezi a hangsúlyt. Van ugye egy fickónk, aki időnként eltűnik a jelenből, és múltjának egy pontján bukkan fel, meg van a szerelme, aki otthon vár rá, és megpróbál ezzel a nehézséggel együtt élni. Erre aztán lehet sorozatot építeni. Tizenhatodik epizód: "A reggelikészítés". Henry tojást akar sütni Claire-nek reggelire, de közben eltűnik. A tojás odaég. A főszálban Claire-t követjük nyomon, ahogy a serpenyőt súrolja, és vár, míg a mellékszálban Henry a nyolcvanas években előbb ruhát szerez, majd Eurythmics koncertre megy. Attól sem kell félni, ha nem jutna 45 percre elég sztori, a regény E/1-ei alapján agyon lehet narrálni, jöhetnek a voicoverek. Az időutazós/múltba révedős sorozatokat amúgy is szeretni szokták a csatornák, az NBC-nél a Journeyman, az ABC-nél a Day Break, a FOX-nál a New Amsterdam aratott osztatlan sikertelenséget. És hát nehéz úgy bízni, hogy az ABC legutóbbi 3 sf-témájú próbálkozása legfeljebb csak középszerűnek mondható (Defying Gravity, FlashForward, V).

Harmadik, és egyben utolsó versenyzőnk a legszebb példány. Gil Grant producer (NCIS) a kilencvenes évek egyik legjobb scifi-filmjét, a Gattacát kívánja meggyalázni. De nem. Megfogadtam, nyitott leszek. Nagy levegő. Végül is, ha jobban belegondolok, ebben van fantázia. A Gattaca világa nagyon is izgalmas, és Andrew Niccol filmje csak egy szeletét mutatta be. A genetikai tökéletesítés, az abból fakadó társadalmi konfliktusok, a bujtatott rasszizmus, a kasztrendszer elég témát hordoz egy erős drámához. A képi világ is nagyon markáns, jól mutat majd a képernyőn. Lelki szemeim előtt felrémlik egy Drótba oltott Caprica. A sorozatterv mögött ott állnak a Rescue Me producerei. FX, nem is rossz. Bár a kábelcsatornának nem igazán vág a sci-fi a profiljába, de éppen itt az ideje, hogy bevállaljanak egyet. Érdeklődve kezdem olvasni a leendő kreátor, Grant interjúját. És a bizalom úgy dől össze, akár egy kártyavár.


Hol marad Horatio Caine, amikor szükség lenne rá?

Mert mi lesz a Gattaca sorozat? Na mi az a tévés műfaj, amiből a legnagyobb hiány van? Ami a legnagyobb fantáziát igényli? Hát a nyomozós sorozat! Jól hallottátok, Gil Grant szerint ezt az összetett és sokszínű világot a legjobban egy procedural keretein belül lehet kiaknázni. Le a kalappal! Lássuk, hogyan fog kinézni ez a hihetetlen kreatív sorozat: vannak ugye a "valid"-ok, a genetikailag tökéletes emberek, és az "invalid"-ok, akik természetes úton, beavatkozás nélkül születtek, és akik hátrányos megkülönböztetést szenvednek. Helyezzük a történetet egy rendőrkapitányságra! Párosítsunk össze egy "invalid" zöldfülűt egy "valid" veterán nyomozóval! Tűz és víz. Hát ez kurva eredeti. Grant felajánl ugyan egy olajágat (az invalid/valid konfliktust a 60-as évek fekete polgárjogi harcaival állítja párhuzamba), de ezt hamar elnyeli az ostoba ötletek özönvíze. Idézem. "Jönnek majd a bűnügyek, csupa feszültség lesz, amikor egy "valid"-ot olyasmivel vádolnak, amit nem tett, és mindezt megspékeljük a jövő továbbfejlesztett helyszínelő-technikáival." "A sorozat inkább epizodikus lesz, de azért előfordulhat néhány átívelő magánéleti szál is. Úgy képzelem, hogy az "invalid" karakternek "valid" barátnője lesz, de a kapcsolatuk rossz alapokon nyugszik. Az idősebb "valid" nyomozónak is lesznek magánéleti problémái. Aztán ott a rendőrkapitány, akinek kénytelen-kelletlen, felsőbb utasításra fel kell vennie ezt az "invalid" nyomozót. Ezeknél nagyobb átívelő cselekményszál nem igazán lesz." Hölgyeim és uraim, fogadják sok szeretettel a CSI:Gattacát!

Annyira fellelkesültem ezektől a sorozattervektől, hogy rögtön beindult a fantáziám, így az agyrém végére bedobnék néhány saját ötletet, és ajánlanám őket a csatornák fejeseinek figyelmébe.

"28 perccel később" - NBC

A Vészhelyzet méltó utódja! Danny Boyle nagy sikerű zombifilmjének prequel-sorozata a járvány kitörése és Cillian Murphy első felébredése közti időszakban játszódik. A helyszín egy londoni kórház (a külső jeleneteket Los Angelesben forgatnák, és digitális utómunkával kasíroznák mögé a híres londoni épületeket). A sorozat középpontjában egy sürgősségi orvoscsoport áll, akiknek egyszerre kell megküzdeniük a terjedő járvánnyal, a zombikkal és a szűklátókörű bürokrata vezetőkkel. A főszereplők: egy újonc sebészorvoslány (Jaime Murray, "Dexter"), aki a pilotban első napját tölti a kórházban, amikor a mentősök begördítik zombivá váló vőlegényét; egy fiatal katona (Dominic Monaghan, "Lost", "FlashForward"), akit a sürgősségi védelmére rendelnek ki, és akinek csakhamar súlyos morális dilemmákkal kell szembenéznie (szétlője-e a zombivá váló betegeket, vagy hagyja, hogy az orvosok megpróbáljanak segíteni nekik); valamint a veterán aneszteziológus (Ricky Gervais, "The Office", "Alias"), aki hajdan nagynevű tudós volt, csak félreállították, és aki titokban, a kórház pincéjében már régóta dolgozik egy efféle vírus ellenszerén.

"Egy nyomozó, egy android és az elektromos bárányok" - FOX

Ridley Scott kultikus sci-fije, a Szárnyas fejvadász spinoff sorozata. A nyomozós sorozatok kliséit is kiforgató félórás sitcom főszereplője a ballonkabátos, harcsabajszú detektív, Gaff (Edward James Olmos, "Miami Vice"), akit még az ág is húz, aki szabadidejében origamikat hajtogat, és időnként magyarul beszél. A bohókás kinézetű, furcsa hobbinak hódoló vén nyomozó mulatságosabbnál mulatságosabb eseteket old meg segédjével, a részeges androiddal (Michael Hogan, "BSG"), miközben folyton összeakasztja bajszát a nagyképű fejvadásszal, Dick Reckarddal (Nathan Fillion, "Dr. Horrible's Sing-Along Blog"). Gaff útját minden részben más-más android keresztezi; a segédet kivéve a sorozat minden android karakterét Garret Dillahunt ("Terminátor: Sarah Connor krónikái") alakítja.

"A tökéletlen trükk" - USA

A közelmúlt egyik legizgalmasabb scifije a tévéképernyőkön folytatja sikertörténetét! Christopher Nolan filmjét a USA Network-csatornán ("Characters welcome!") láthatjuk viszont, a kreátor Tim Kring. A dramedyben a két, egymással vetélkedő, városról városra járó bűvész további kalandjait követhetjük nyomon (a film befejezése senkit ne zavarjon). Minden epizódban felmerül egy-egy rendkívül rejtélyes bűvészmutatvány ("vajon hogy vágta ketté az önként jelentkező nézőt?"), miközben a két főhős párosa, ;"bromance"-e számos könnyed pillanattal ajándékoz meg minket. A fiatalítás jegyében Christian Bale karakterét Thomas Dekker ("Heroes"), Hugh Jackman karakterét pedig Milo Ventimiglia ("Heroes") alakítja, a szerelmi szálat a két bűvész vetélkedésének tárgyát képező tanonclány (Kristen Bell, "Heroes") biztosítja, sidekick-ként pedig Michael Caine helyett Malcolm McDowell ("Heroes") tűnik fel. David Bowie vendégszereplése még bizonytalan.