Ha az ember sci-fi eposzokra vágyik, akkor többé nem a Dűne-újrafeldolgozó, Star Trek-rebootoló Hollywoodhoz kell fordulnia. A jelenkor legnagyobb szabású SF-regénysorozatának, Iain M. Banks Kultúra-köteteinek a mozifilmes adaptációja már nagyon régóta érik, és ha jól tudom, egyes nagyobb stúdiók már fontolgatták a dolgot, most mégis egy egészen kicsi brit filmgyár jelentette be, hogy vászonra viszi a Kultúra egy szeletét.

Iain M. Banks körülbelül harminc éves univerzuma, melynek közzéppontjában a Kultúra, ez az emberek és gépek összhangját megtestesítő utopikus társadalom áll, talán az utolsó képviselője a 60-as években felvirágzó epikus science-fictionnek. Amit a szerző a hét eddigi, igencsak terjedelmes regényében és néhány novellájában bemutatott a világból, azzal talán csak a Dűne-sorozat vagy a Star Wars Expanded Universe-ének kidolgozottsága veheti fel a versenyt.

Erre a háttére Banks olyan műgonddal festi fel a gigászi csatáit, pszichológiailag sérült karaktereit és világokon átívelő utazásait, hogy rendező legyen a talpán, aki ezt a gazdagságot csak töredékében is vissza tudja adni a filmvásznon. A szerző maga is tisztában van ezzel, és nem tudja máshogy elképzelni a könyvei moziadaptációit, mint hatalmas költségvetésű block-bustereket. 

A nemrégiben újjáélesztett MASS Productions stúdiónál érezhették is, hogy túl nagy rájuk ez a cipő, ezért nem valamelyik Kultúra-regényt, csupán egy novellát fognak megfilmesíteni, amely az A Gift From the Culture címet viseli (ez a The State of the Art című kötetben olvasható, amely előbb-utóbb minden bizonnyal meg fog jelenni az Agave gondozásában). A stúdió hivatalos honlapjáról valamiért lekerült a bejelentés, de slashfilmnek sikerült megőriznie azt a szinopszist, amelyet kiadtak a novelláról: 

Wrobik a Kultúra állampolgára, egy olyan társadalomé, amely irtózik az erőszaktól. Nyolc éve száműzetésben él, megtagadta a Kultúrát és a saját nemét. Immár férfiként kénytelen úgy kiegyenlíteni a szerencsejátékkal szerzett tartozását, hogy elpusztít egy csillaghajót egy olyan fegyverrel, amelyet csak a Kultúra tagjai tudnak használni. Az ártatlan emberek elpusztításának gondolatától elundorodva a menekülés mellett dönt. Mielőtt eltűnhetne, elrabolják a fiúját, Maustot, és Wrobiknak választania kell, hogy a lelkiismeretére hallgat, vagy megmenti a szerelmét.

A stúdió a Film & Music Entertainment cég és Dominic Murphy tulajdonában van, utóbbi fogja rendezni a Kultúra-adaptációt is. Ő a reklámszakmából kitörve idén mutatta be a White Lightnin' című filmjét, amely a Sundance-en és a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon mutatkozott be, és a Dinard filmfesztivál fődíját is bezsebelte. Míg Murphy két autós reklámja sokat nem árul el, addig a White Lightnin' trailere (többek között Carrie Fisherrel) határozott vizuális stílusról, és talán éppen a Bankshez illő elborultságról tanúskodik. A fimet ugyanazzal a Shane Smith-szel együtt írták, akivel az A Gift From the Culture forgatókönyvén is dolgoznak. 


A White Lightnin' bemutatója

Sajnos várnunk kell még arra a csodatévő direktorra, aki a Fegyver a kézben volumenével kollektív karrier-harakiribe kényszeríti Michael Bay-t és Roland Emmerichet, de ha csak egy olyan magával ragadó, ötletgazdag, a zsánerbe új életet lehelő művet láthatunk, mint Duncan Jones Moonja vagy Neil Blomkamp District 9-ja, máris maximálisan elégedettek lehetünk. Ez a film lesz a Banks-adaptációk lakmuszpapírja, amely, ha megállja a helyét és működőképesnek bizonyul, remélhetőleg a nagy költségvetésű folytatások előtt is megnyitja a kaput.